Adam Sandlertől azt szoktuk meg, hogy minden filmje vígjáték, melyben ő a főhős, a mindig vicces, talpraesett sármőr. A Csiszolatlan gyémánt című produkcióval azonban gyökeresen szakít ezzel a korábbi imidzsével és a new yorki gyémántkereskedők és a velük szoros azonosságban és közösségben működő maffia belső világát mutatja be. Géczy Dávid filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró a több szempontból is ellentmondásos alkotás legkínosabb és legszebb részeire hívja fel a figyelmet.
A 2020 Filmodüsszeia aktuális részében a Csiszolatlan gyémánt című film kapcsán a következő kérdésekre próbálnak választ adni a podcasterek. Miért vállalt be Adam Sandler a tulajdonképpen lúzer Howard Ratner szerepét? Mely kategóriákban lehetne besorolni a filmet, azon túl, hogy a legtöbb helyen drámaként jelzik? Hogyan valósították meg a Safdie-testvérek, mint rendezők a film nagy sebességen futó cselekményét? Mennyiben járult hozzá a mozi hangulatához Daniel Lopatin zeneszerző különleges atmoszférájú muzsikája? Milyen mélységben ábrázolják a filmben a new yorki zsidó kultúra ismert és kevésbé ismert elemeit? Miért ilyen durva véget kreált a filmnek rendezője? Milyen más, amúgy klasszikus mozikhoz lehetne hasonlítani a Csiszolatlan gyémántot?
